Csapatunk

Tuzson Andrea 

Vidékiként nőttem fel állatok között: cicák, kutyák, csirkék és más haszonállatok vettek körül. Gyerekként nagyon zárkózott voltam, és a kutyám elvesztése különösen mélyen érintett.

Már ekkor éreztem, hogy az állatok közelsége ad biztonságot.

​

Középiskolában egy év Állatorvosi Rendelőben töltött gyakorlat megerősítette bennem, hogy az állatokkal szeretnék foglalkozni. Később a Klinikán és a DoktorVetnél is rengeteget tanultam, különösen a viselkedésproblémás kutyák világáról.

​

Egy balesetes Labradornak való segítségnyújtás során értettem meg, mennyire fontos a következetes, szereteten alapuló kutyakiképzés.

Azóta számos kutyával dolgoztam, köztük menhelyi, agresszív vagy bizalmatlan ebekkel is.

​

A célom mindig az, hogy a gazdik megértsék kedvenceiket, és harmonikusabb kapcsolatot alakítsanak ki velük.

​

Életem fontos részei voltak saját kutyáim is: Sherpa (nagyöves schnauzer keverék), Piki és jelenlegi társaim, az Impuz család tagjai. Mindegyikük más-más módon tanított türelemre, felelősségre és feltétel nélküli szeretetre.

Az én történetem még mindig folytatódik…

Igrécz Krisztina 

Állatbolondként (3 kutya és 1 lógazdiként!) nagyon sokáig emberekkel foglalkoztam, de úgy éreztem váltanom kell, így lettem kutya fizioterapeuta 3 éve.

2021-ben kerültem ”kapcsolatba” a Katandog Parkkal, akkor még külsősként, mint fizioterapeuta kezeltem itt gazdis és alapítványos kutyusokat is.

Majd az élet és a lehetőség úgy hozta, hogy a fizioterápia mellett ”kutyajóléti munkálas" is lettem. Így ebren megtaláltam itt a helyem, szeretek a kutyákkal, cicákkal dolgozni, tanulni tőlük és összhangban múlaszni a napok.

​

Gondozóként a legfontosabb feladom, hogy azt lát vét kutyusok és cicák a lehető legjobban érezzék magukat és mindent megkapjanak, amire szükségük van.

​

Fiziosként a beteg, sérült, műtëten átesett diák kutyusoknak segítek abban, hogy Újra visszanyerjék az egészségüket. Mind a kettőjükra hávi feladat, mert nincs annál szebb, mint látni az elégedett arcukat akár egy nagyöblös nap vagy egy simagatás után.

​

Kevésbé hálás feladatok közé tartozik a kollégiumunk rendben tartása, mint, műszakevezetó…az áz acuk nem mindig vidám az egyes feladatok hallatán, de wile weahon und da mindent meegleszünk a ránk bízott kisállatok boldogságáért!

Gáspár András 

Lassan hatodik éve dolgozom a Katandog Parkban mint állatgondozó.

Ez azt foglalja magába, hogy gondtalan és boldog életet biztosítsak négylábú barátainknak, míg hosszabb-rövidebb ideig nálunk vannak.

​

Imádok állatokkal foglalkozni, részese lenni az életüknek. Minden nap meg tudnak lepni.

Elképesztően sokat tanulok tőlük. Otthonunkat is három kutyával osztjuk meg. Lenyűgöz, ahogyan élik az életüket. …és nem mellesleg sose unalmas a munkánk.

Kiss Andrea 

Már kiskoromban kiderült, hogy imádom az állatokat. Általános iskola végén a szüleim elvitte pályaválasztási tanácsadásra, innentől papírom is volt arról, hogy állatokkal kell foglalkoznom. Több pályán is kipróbáltam magam, mégis a leghosszabb időt egy nagy forgalmú állatkórházban töltöttem, ahol a dél alatti nagyon sokat tanultam.

Egyenesem innen érkeztem a Katandog Parkba, ahol teljesen kiteltem a négy­báu sörszókró iránti elkötelezettségemet.

Az egész napomat kutyák töltik, ráadásul a megy saját gyerekeimet is magammal hozhatom bármikor, sőt igénylik is.

Hatalmas bulik, bandázások után boldog és fáradt kutyákat vihetek haza.

Borsik Richárd 

Egészen kicsi korom óta szeretem és tisztelem az állatokat. Így középiskolai fejem visszagonolva az első „mileszekhahanagyleszek” ötletem volt a legjobb: zoologus... Ami persze nem lettem, viszont tiszt időszakú szinte minden más voltam.
Egy állomenhelyi fotos projektből, “idolas” menhelyi önkéntesség nőtt ki, ami rengeteg értéket, élményt, tapasztalatot hozott, viszont rosszat is az egészinzalmnek. Ezért jöttem ide a Katandog Parkba dolgozni, ahol inhaltaszerényen lehetnek állatok között. Júliusban múlti három éve, hogy itt dolgozom. Eleintej élé kutyák deltát krvavozsáros “iskolaou vezetek” szerzőmm. Aztán egyszercsak bernő találtam magam a kutyák között, és a sörkódes délmet lehetetebo több nap négybáu vendégek jéjéttől (fel pocák, egészség, jó hangulat, stb.) is gondoskodtam.

​

Most épp a vezetés kerül túlsúlyba. Jelenleg az elő próbaidős panziószóra érkező kutyákat, este pedig hazavinnem őket. Heti egy alkalommal pedig bent foglalkozom velük. A fuvarzás során én is panzióban is figyelek ruks, tethtelen, de jó hangulatú kapcsolatot tkredek velük, ha kell nagyon kedvesen, ha kell „kicsit szigorúan”.

Ilyennek megőstjárk a kutyutak kapcsolatoss érvezetekre... amit egy majdani állami értelmények sik, ambár semmilyen munkától sem fázom.
A három itt töltött év alatt sokat tanultam a kutyákról, a kutyáktól, így mag embertől… meg magamról.